A pénzügyi biztonság, digitális biztonság, valamint a biztosítások témakörében pénzügyi szakemberek tartottak rendhagyó tanórákat az idei PÉNZ7-en: Molnár István osztályvezető és Fülöp-Ágh Krisztina a NAV képviseletében, Sawinné Molnár Eszter a tatabányai OTP Bank fiókvezetője, Zabányi Zoltán a komáromi MBH Bank fiókvezetője, és Járóka Mátyás az OVB fiókvezetője.
Köszönjük a szakmai támogatást és a szervezést Kőrösi-Fehér Róbertné tanárnőnek!
Pályaorientációs napunkon egyetemek előadói és volt diákjaink mutatták be felsőoktatási intézményeiket. Szülők pedig munkájukat, hivatásukat ismertették meg diákjainkkal. Köszönjük minden résztvevőnek a színvonalas és érdekes tájékoztatót!
Pályaorientációs napunkon a tatai Viar Stúdió munkájába is betekintést nyerhettek tanulóink, a 9. a az Aeroparkban járt, tornatermünkben pedig a Suhanj! Alapítvány munkatársai segítségével próbálhatták ki diákjaink a kerekes szék, a kraking, a tandem, a fehér bot és csörgő labda használatát. Képek a galériában.
Iskolánk a pedagógiai hozzáadott érték alapján készített rangsorban országos negyedik helyen szerepel
Rendszeresen megfogalmazódik az OH–MCC-rangsorhoz hasonló módszertannal készülő iskolasorrendekkel szemben az a kritika, hogy a tanulók abszolút teljesítménye nem megfelelő mérőszáma az iskolai eredményességnek. A rangsorok kritikusai által javasolt mutató a pedagógiai hozzáadott érték, amely azt próbálja számszerűen jellemezni, hogy az adott iskola milyen szocioökonómiai összetételű vagy milyen előzetes tudással rendelkező tanulókkal érte el a rangsoroláshoz felhasznált eredményt. A pedagógiai hozzáadott érték számításának két jellemző képviselője a fejlesztőhatás és a hátránykompenzáló hatás.
A fejlesztőhatás számításakor az adott évfolyam minden tanulójának idei és például két évvel korábbi eredményét felhasználva meghatározzák a kiindulási teljesítménytől függő átlagos fejlesztőhatást, majd minden tanuló (tanulócsoport vagy iskola) eredményeit ehhez az átlaghoz viszonyítva vizsgálják.
A pedagógiai hozzáadott értéket (PHÉ) mutató hátránykompenzáló hatás számításakor az országos kompetenciamérés elemzését végző szakértői gárda minden iskola esetében egy úgynevezett családiháttér-indexet számít ki, majd ezen indexek, valamint az iskolai átlagteljesítmények kapcsolatát vizsgálva határozzák meg a családiháttér-indexekhez rendelhető átlagos teljesítményszinteket.
Például idén az egyik magas családiháttér-indexű iskola tizedikes tanulóinak átlagos teljesítménye az egyik mérési területen 1890 képességpont volt, a családi háttér alapján várt átlagos teljesítmény pedig 1869 pont. Tehát az iskola 21 ponttal magasabb átlagos eredményt ért el, azaz a hátránykompenzáló hatása az országos átlag felett áll.
